Molnár Tamás - Sehovavaló (ft. Lábas Viki)

Nem mutatok jól a polcokon
De az egómnak szűkös a raktár
Ma a szálka is lemegy a torkomon
Holnap meg felakad egy hajszál

Túllógok mindegyik halmazon
Rég összenyomnak a metszetek
Lent mára túl sok az ismerős
Fent nem állnak jól a jelmezek

Ez a valaki addig én vagyok
Amíg nem látsz semelyik sorban
Leszek inkább úthengerek alatt
Szilvafa ága a porban

Ki június végének túl hűvös
Míg decembernek meg túl heves
Ez vagyok, angyalnak túl dühös
De lelketlen ördögnek túl kegyes

Az a sehova való
Az a sehova való vagyok
Az a sehova való
Az a sehova való vagyok

A teraszon vibráló halogén
A nyár, ami hamar ellobban
Az a sehova való, az vagyok én
Porcelán az elefántboltban

Szemeidben ma is ott van
Az a zavaros betűtípus
Amit hallok a telefonban
Egy lehetetlen labirintus

Túltettem magamat látszólag
Befalaztam a viharos énem
De közelebbről nagyon is távol vagy
Elfáradtam a keresésben

Az a sehova való
Az a sehova való vagyok
Az a sehova való
Az a sehova való vagyok

A teraszon vibráló halogén
A nyár, ami hamar ellobban
Az a sehova való, az vagyok én
Porcelán az elefántboltban